Jelenleg a ‘80′’ címke archívumában böngészel.
Nem tudom, vannak-e még, akik emlékeznek erre a névre… de, ha azt mondom, hogy Captain Of Her Heart mindenki tudni fogja, kiről beszélek. Maloo a svájci festőművész és Double nevű zenekara a 80-as években volt sikeres, valahol a pop és a jazz határán mozogva. Egyik kedvencem a Rangoon Moon, ez következik most. (Az eredeti 1984-ben kiadott felvétel 2006-os újrakiadása a Loopy Avenue c. lemezről):
Rangoon Moon:
Letőltés: xLOMRUfm
Samantha Brown londoni énekesnő 1964-ben született, 14 éves kora óta énekel. Többnyire háttérénekesként lépett fel. 1988-ban jelent meg első CD-je, és rögtön 2 és fél millió elkelt a Stop miatt. A nagy siker után sem röstellte a háttéréneklést, például a Pink Floyd 1994-es turnéját végig vele csinálta végig.
Stop:
Letőltés: ruW5bHP
Minap a kocsiban egy 2002-ben(!) megírt mp3-as cd-met hallgattuk, és tele volt jó számokkal! Különösen jólesett hallani a manchesteri Happy Mondays “alternatív” rockzenekar Kinky Afro c. örökbecsű, 1990-es szerzeményét, mely a magyar satelit-televíziózás hajnalán szívódott be a vérünkbe – mivel a klipet az MTV (mármint az eredeti Music Television – nem ez a mostani szar klón) naponta 5x leadta. Milyen jó is volt! És még csak 21 éve!
Kinky Afro:
Letőltés: ymtlu1Z
Földes László 1982-ben megjelent Rolling Stones könyvében ad kis “stilisztikai tájékoztatót” arról, hogy szerinte (vagy nem tudom, lehet, hogy más szerint), milyen “hatások” érték a zenekart, mások stílusában milyen dalokat alkottak (értsd: honnan loptak). Persze nekem édesmindegy, hogy loptak-e vagy sem, mert átkozottul jók mind! (Erről jut eszembe, hogy szintén ’82 táján a gitártanárom eccer azt mondta, ő azért nem szereti Pressert, mert tudja, honnan lop…)
Szóval a lista szerinti legjobb “Lou Reed dal” a Stonestól a “Waiting On A Friend”. Nos, a Kövek ’81-ben még viszonylag fiatalosan néztek ki, erős diszkós beütéssel:
Waiting On A Friend:
Letőltés: bsjX1ZE
(Ha nem említettem volna, a dalban Sonny Rollins szaxofonozik…)
Persze, ezek után leszek olyan kedves, és idézek egyet Lou Reedtől is:
Sally Can’t Dance:
Letőltés: Ym2H2ug
Most, hogy HBB abbahagyta, egy könnycseppet elmorzsolva a szemem alatt emlékezem meg kamaszkorom kedvenc zenekaráról. (Korábban már írtam a “Fekete Bárányok”-ról, és hogy mennyi időt töltöttem a HBB-P.Mobil-Beatrice szentháromságában.)
A kép önmagáért beszél, Hobo és Bill, innen nézve, valószínűtlenül fiatalon… És most három felvétel az “eredeti” felállásból…(Bill-Hobo-Kőrös-Pálmai-Póka-Szénich)
You Gotta Move:
Letőltés: n2JhpS6
Tetovált lány:
Letőltés: bpQQ2nh
Feketebárány Blues (live! 1981, Eger, Vörös Csillag mozi):
Letőltés: 5jKydwm
Amikor nagyfiam azt hitte anno (zsenge kora okán), hogy az “Every Breath You Take” eredetileg is Puff Daddy-é volt, nos, már akkor elhatároztam, hogy Police postra is szükség lesz. Íme!
Invisible Sun:
Don’t Stand So Close To Me:
Message In a Bottle:
Letőltés: O8jYh9I
Every Breath You Take:
Letőltés: 4j7Xlvx
Bulizene a 80′-as évekből… csak negyvenen túl! Osszátok be!
Fine Young Cannibals – Good Thing:
Elton John – I’m Still Standing:
Asia – Heat Of The Moment:
Matt Bianco – Get Out Your Lazy Bed:
Tears For Fears – Sowing The Seeds of Love:
Mike Oldfield – Shadow On The Wall:
Hogy kiről is van szó? Hát, nehéz elhinni, de ez itten kérem Mr. David Lee “Jump” Roth a Van Halen zenekar énekese. Őket asszem nem kell bemutatni, és most nem is nagy Halen-klasszikusok következnek, hanem inkább Lee Roth swing iránti fogékonyságát mutatjuk be két felvétel erejéig. Az egyik a Van Halen 1982-es Diver Down c. albumáról hangzik, a másik pedig Lee Roth önálló felvétele Louis Prima örökzöldjével.
Big Bad Bill (Is Sweet William Now):
Just A Gigolo, I Ain’t Got Nobody:
Ismét vissza a ’80-as évekbe! A 999 (akkoriban brit segélyhívó szám volt) 1977 májusában alakult Londonban, és négy év dicső pályafutás után szinte a feledés homályába veszett, noha a mai napig készítenek albumokat, és koncerteznek, elsősorban az Egyesült Államokban.
Önmagukat a punk rock elsői között tartják számon, annak a dallamosabb, “poposabb” (ha van ilyen) ágán. Nyers, erőt sugárzó zenét játszanak.
A mai lemez az 1980 januárban megjelent Biggest Prize in Sport.
Hollywood:
Inside Out:
Shake:
Szinte hihetetlen messzeségben 1975-ben alakult az East, Szegeden, a magyar progresszív rock (szerintem) legnagyobb formációja. A korai években megfordult a zenekarban Szakcsi Lakatos Béla és Csík Gusztáv is. Először csak instrumentális zenét játszottak, majd 1980-ban “nyitottak”, és énekesükkel 1981-ben jelent meg a Játékok, akkoriban az egyik legjobb hangszerelésű lemez, igazi műremek. Zareczky Miklós énekes 1983-as kiválása után nehezen pótolták a hiányt, megfordult a zenekarban Tisza József, Homonyik Sándor és Takáts Tamás is. Varga János az együttes alapítója, ma a Varga János Projecttel jelentet meg cd-ket. Zareczky később a Bergendy Szalon Zenekarban bukkant fel, jellegzetes hangját jazzfelvételeken is hallhatjuk. Pálvölgyi Géza billentyűs a Tátrai Bandben folytatta. A Játékok közreműködői:
Király István – dobok
Móczán Péter – basszusgitár
Pálvölgyi Géza – billentyűs hangszerek
Varga János – gitár
Zareczky Miklós – ének
East – Játékok (1981) – Szállj most fel:
East – Játékok (1981) – Gyémántmadár:
East – Játékok (1981) – Nézz rám:
